Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Hülye szó jelentése

hülye (melléknév)

Silly.jpg

1. Kórosan csökkent szellemi képességű (személy), aki gyenge elméjű, elmebeteg.

A gyerek agyhártyagyulladás következtében hülye beteg lett. A férfi születésénél fogva hülye ember.


2. Nagyon buta (személy), akinek lassú, nehézkes a felfogása.

A hülye tanulónak többször kell elmagyarázni a tanulnivalót. A hülye gyerek mellé magántanárt kellett fogadni.


3. Dühöt keltő (személy), aki egy személy kedve, érdeke ellen cselekszik, viselkedik, és ezzel megvetést, mérget vált ki.

– Micsoda hülye beosztottjai vannak az embernek! – csapta be maga után az irodája ajtaját a főnök. – Mit ordít itt ez a hülye férfi? – kérdezi a hivatalvezető a mérgelődő ügyfél láttán.


4. Ostoba személyre jellemző (viselkedés, gondolkodás, cselekedet), vele kapcsolatos (dolog).

A fiú hülye dolgot csinált már megint: felmászott a padlásra, és levert néhány cserepet. A tanár kikelt magából a felszólított tanuló hülye feleletén. A szellemi fogyatékosok hülye beszédéhez hozzá kell szoknia annak, aki közöttük mozog.


5. Dühöt keltő (állat, jelenség, dolog), ami a logikával vagy az emberi érdekkel, tetszéssel a legnagyobb mértékben ellentétesen viselkedik, működik, folyik, létezik, és ezzel bosszankodást, mérgelődést vagy megvetést kelt.

A hülye időjárás elveri a termést. A hülye szél leveri az embert a lábáról. A hülye disznó nem akarja megenni a főtt krumplit.


Eredet [hülye < középmagyar: hüle (bámuló, hüledező < „hű”-ző) < hű (indulatszó)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 151 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)