Gáncs szó jelentése
gáncs (főnév)
Elbuktató mozdulat, amellyel egy személy hirtelen, alattomos módon úgy helyezi kinyújtott lábát egy másik személy lába elé vagy mögé, hogy az abban megbotolva felbukjon.
A futball közben a gáncs nem megengedett. A cselgáncsmérkőzésen a bajnok egy gánccsal küldte a földre az ellenfelét.
Eredet [gáncs < ómagyar: gáncs < ősmagyar: kancs (akadály, akasztó) < dravida: kánsi (kampó, akasztó) < ká (tart)]