Gyógyít szó jelentése
gyógyít (ige)
1. Helyes életműködést visszaállít, kóros testi folyamatot visszafordít és az eredeti, élettanilag hibátlan testi működést helyreállítja. A csereáramlások, életfenntartó folyamatok kellő működését korrigálja és fenntartja, hogy a szervezet utána önállóan tovább működjön, sőt javuljon az ideális felé közelítve. A folyamatot elősegíti (de nem pótolja) a fizikai segítség, a testi kezelés, ápolás.
Az ember immunrendszere gyógyítja meg a testet. A természetgyógyász táplálkozási előírással segíti azokat a folyamatokat, amelyek a testben gyógyítanak. A jókedv és újabb célokra törekvés is gyógyít.
2. Kóros testi folyamatot kezel; betegséget, rendellenesen működő szervet, hibát, kóros elváltozást bizonyos eljárások vagy hatóanyagok alkalmazásával rendbe hozni, megjavítani, megszüntetni törekszik, vagy az elmúlásának irányába segít.
Az elváltozást műtéttel gyógyítja a sebész. A gyógytornász speciális gyakorlatokkal gyógyítja a kevésbé mozgó végtagot.
3. Testi tüneteket enyhít, illetve enyhíteni igyekszik.
Az orvos különféle hatóanyagokkal gyógyít. A fejfájást fájdalomcsillapítóval gyógyítják az emberek.
4. Az egészség helyreállítását segíti; vitamint, ásványi anyagot, hatóanyagot, életmódot, táplálkozási előírást, testmozgást használ, megtesz, amely gyorsítja a szervezet felépülését egy kóros folyamatból, betegségből.
Az angolkórt a D-vitamin gyógyítja. A napsugár gyógyítja a tüdővészt.
5. Átvitt értelemben: Rossz lelkiállapotot enyhít; fájdalmas, szomorú lelkiállapotot enyhít, rá enyhítő hatással van, illetve rendbe hoz, megszüntet.
A céltudatos elfoglaltság gyógyítja a bánatot. Az időről azt tartják, hogy gyógyítja a lélek sebeit.
Eredet [gyógyít < gyógy + -ít (igeképző)]
