Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Gong szó jelentése

gong (főnév)

Gong.jpg

1. Szabadon függő homorú korong, amit jeladásra használnak. Fémből, főleg bronzból készül, ütésre a haranghoz hasonló zengő hangot ad ki, megkondul.

A gong szava a rendezvény kezdetét jelzi. A szerzetes megüti a gongot.


2. Zene: Ütőhangszer, amely Fülöp-szigeteki eredetű, ütővel megszólaltatható fémdob, bronzból vagy rézből készül.
Gong2.jpg

A szerzetesek gongot ütve imádkoznak. A gonggal kísért szertartás alatt a hívek imádkoznak. Az ilyen fajtájú gongot az alsó képen láthatod.


3. Zene: Zenekari hangszer, amely kínai eredetű szabadon függő fémkorong. Rézötvözetből készítik, különféle átmérőben.

Régen Kínában a gongot a mai szirénához hasonlóan figyelemfelhívásra használták, ha egy fontos hivatalnok közeledett a tömegben. A gongot Rossini és Wágner az elsők között szólaltatta meg szimfonikus zenekarban.


4. Ütőhangszer hangja, amelyet fémkorong vagy fémből készült hangszer megütésével keltenek.

A gong messzire elhallatszott. A gongra az emberek a színpadra figyelnek.


5. Fémszerű hang, amely ehhez (4) a hanghoz hasonló függetlenül attól, hogy miként keletkezik.

A színházban gong jelzi az előadás közelgő kezdetét. A gong szavára a nézők sietve elfoglalták a helyeiket.


Eredet [gong < angol: gong < maláj: gong (gong < hangutánzó)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 7 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)