Gondviselés szó jelentése
gondviselés (főnév)
1. Felelősségteljes gondoskodás, felügyelet. Azoknak az eljárásoknak az összessége, amelyekkel egy személyre vagy csoportra rábízott másik élőlény (általában gyerek) vagy dolog gondját viselik, illetve az az állapot, amelyben akkor van egy felügyelt személy vagy dolog, amikor törődnek vele.
A szülők a beteg gyermeküket az orvos gondviselésére bízták. A szülői gondviselés nagy áldozatokra képes, ha a saját gyermekről van szó.
2. Vallási: Állandóan ható segítő isteni gondoskodás, a teremtő Isten a legjobb cél felé vivő szakadatlan tudatos munkálkodása, amellyel az egész teremtett világot egy általa meghatározott természetfölötti cél felé vezeti a keresztény egyházak tanítása szerint.
A vándorló szerzetes szentül hitte, hogy az isteni gondviselés megóvja majd minden bajtól.
3. Vallási: Maga a világot kormányzó teremtő Isten, a keresztény egyházak tanítása szerint.
A pap tudta jól, hogy egy haja szála sem görbülhet a gondviselés akarata nélkül. Egész életét ez a hit hatotta át, és kész volt alávetni magát a gondviselés szándékának.
