Gondolkodás szó jelentése

gondolkodás (főnév)

Az ész működése. Olyan elmebeli folyamat, amikor a jelen érzékelésével kapott adatainkat összehasonlítjuk a múltban átélt tapasztalatainkkal, a megtanult ismereteinkkel annak érdekében, hogy az élet jelenbeli és jövőbeli problémáit megoldjuk. Ennek a nagyon gyors folyamatnak az eredménye egy gondolat, ami egyben döntés is arra, hogy mit tegyünk, vagy mit ne tegyünk a következő pillanatban, (általában azzal a szándékkal, hogy a lehető leghosszabb távon sikeresek legyünk).

A gondolkodás gyorsasága egyénről egyénre változhat. Akiknek sok a meg nem értett szava, lassabb a gondolkodása.

Eredet: [gondolkodás < gondol + -kod(ik) (igeképző) + -ás (főnévképző)]

Megjegyzés

A gondolkodás meghatározásának nem része, hogy ez a folyamat mennyire észszerű, mennyire gyors, vagy milyen eredménnyel végződik. Ezek a tényezők az elme működésének sajátságaiból adódnak.