Gisz szó jelentése
gisz (főnév)
1. Zene: Módosított g hang. A „g” zenei hangnak félhanggal felfelé eltolásából származó hang.
A zongorista megszólaltatott egy giszt a hangszeren. A zenemű egy gisszel kezdődik.
2. Zene: Jel, amellyel a kottán ezt (1) a hangot jelölik írásban vagy nyomtatásban.
A zeneszerző úgy döntött, hogy a készülő kottába giszt ír „g” helyett. Úgy érezte, hogy a gisz jobban kiadja a dallamot.
3. Zene: Billentyű vagy hely, ahol a hangszeren ez (1) a hang megszólal. Például billentyű a zongorán vagy hely a hegedű húrján.
A zongoratanár leütötte a giszt. A hegedűn tanuló megtalálta a giszt, és most annak a megszólaltatását gyakorolta.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.
