Gereben szó jelentése
gereben (főnév)
1. Régies: Tisztító eszköz; kör vagy vonal alakba rakott, kiálló vasfogakkal ellátott kéziszerszám gyapjú, kender és len tisztítására a rostoktól.
Egy gereben segítségével fésülték simára a kendert. A gereben szétválasztotta az erős rostokat a törékeny növényrészektől.
2. Régies: Két fogantyúval ellátott görbe kés, amivel a tímárok a készítés alatt levő bőrt hántják.
A bőr belsejéről a gerebennel kaparták le a rajta maradt hámréteget. A gereben használata puhábbá tette a bőrt.
Eredet: [gereben < ómagyar: gereben < szláv: greben (gereben, gereblye) < dravida: karukku (fogazott, tüskés)]
