Gór szó jelentése
gór (ige)
1. Tájszó: Szór, ledobál. Részeket, illetve többféle dolgot egymás után, rendetlenül dobál, hajít.
A gazda a homokot a ház mellé górja. Az arató egy halomba górja a szalmát.
2. Tájszó: Gázol, tapos; letiporva halad sekély vízben, magas fűben, belesüppedve a laza talajba, hóba.
A gyerekek a friss hóban górnak. A kirándulók a magas fűben górnak a réten.
Eredet [gór < középmagyar: gór (dobál, szór) < téves szófejtéssel képezték a góré szóból, amibe a terményt „górják”, dobálják]
