Földi szó jelentése
földi (melléknév)
1. A talajból származó. A talajban vagy annak felszínén élő (növény, állat). A talaj mélyén található (anyag).
A földi dongó pici lyukakban él a föld alatt. A földi szurok, azaz bitumen zsíros, olajos kőzetek formájában található a felszín alatt.
2. A talajhoz közeli, a talaj felszínén kúszó (növény). A hasonlókhoz képest alacsony növésű (fa, bokor).
A földi bodza virágából nem készítünk szörpöt, mert enyhén mérgező. A földieper már májusban megérett.
3. Szárazföldi; a lakható szilárd talajon lévő – ellentétben a folyókkal és tengerekkel.
A földi szállítás úton és vasúton történik, nem hajókon. A komp után földi járművekkel mentünk tovább.
4. Az anyagias léthez tartozó, evilági – ellentétben a szellemi élettel. Az emberi társadalomra jellemző.
Életek mennek tönkre a földi örömök hajszolása miatt. A földi küzdelem a megélhetésért teljesen elszakít művészettől, szépségtől.
5. A természethez tartozó; a teremtett világhoz tartozó, arra jellemző.
A mesekönyvben keverednek a kitalált tündérek és a földi lények. Az álmok sokszor fontosabbak mint a földi emlékek.
6. A bolygónkon levő, itt történő – ellentétben a levegővel, világűrrel vagy más égitestekkel.
A földi irányítás megadta az engedélyt a leszállásra. A földi központ segít az űrhajó legénységének munkájában.
Eredet [földi < föld + -i (melléknévképző)]
