Fér szó jelentése
fér (ige)
Térbe bejut, képes bele vagy hozzá kerülni.
A kövér ember nem fér a szűk ruhába. A kulcs pontosan a zárba fér. A vadászkutya a sarokba szorított rókához fér.
Eredet [fér < ómagyar: fér < ősmagyar: pöre (fér) < dravida: puru (bejut, bebújik)]