Félő szó jelentése
félő (melléknév)
1. Bátortalanul viselkedő (személy, élőlény), aki kissé tart az esetleges kellemetlenségtől, veszélytől, és ezért visszahúzódóan viselkedik.
A félő kamaszt a barátja bátorítja, hogy szólítsa meg a csinos lányt. A félő ember nem mondja el a gondolatait másnak.
2. Önbizalom nélküli személyre jellemző (magatartás, megnyilatkozás, tett); ilyen személlyel kapcsolatos (tulajdonság).
A félő visszahúzódás rombolja az ember önbecsülését. A félő viselkedés nem vezet sikerre.
3. Állandó rettegést érző (személy, élőlény), aki túlzottan tart minden veszélytől, esetleges nehézségektől, kellemetlenségektől, és ezért túlságosan visszahúzódóan viselkedik; gyáva.
A félő ember egyben hazug is. A félő katona eldobja fegyverét és elmenekül a csatából. A félő nyúl gyorsan elszalad, ha veszélyt érez.
4. Régies: Szégyent érző (személy), aki szemérmes, társaságban vagy mások előtt elpirul; szégyenkező.
A félő lány gyorsan elpirul. A félő gyerek nem szeret idegenek előtt beszélni.
Eredet [félő < fél (ige) + -ő (melléknévképző)]
