Furfang szó jelentése
furfang (főnév)
1. Leleményes ravaszsággal kieszelt ötlet, mód egy cél elérése, terv megvalósítására, tett kivitelezésére. Rendszerint bonyolult, nehéz probléma, feladat megoldására kitalált fortély, csel, ravaszság.
A legény nagy furfanggal járt el a rábízott ügyben, úgy intézte, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. Az asszony furfanggal vette rá az urát, hogy adjon neki pénzt a bundára.
2. Leleményes fogás egy munka elvégzésére; gyakorlottan alkalmazott szaktudás.
Az asztalosmester megtanította a tanoncot a mesterség miden furfangjára, hogy milyen vésőkkel tudja elkészíteni az illesztést. Kellő furfang nélkül a jól megmunkált fa is idővel eltörhet, az elkészített bútor tönkremehet.
Eredet [furfang < középmagyar: furfant (furfang) < olasz: furfant, forfante (csaló) < forfar (árt, áthág) < latin: forīs facere (áthág, rosszat tesz < „kívül” tesz)]
