Fundamentum szó jelentése
fundamentum (főnév)
1. Régies: Az épület alapja, a földbe süllyesztett része, amely tartja a falakat és a tetőt. Erős építmény, amin más szerkezet nyugszik, ami az aljául, talpául, fenekéül szolgál.
A magas épület fundamentumát mélyre kell leásni. A fundamentum betonból készült.
2. Átvitt értelemben, régies: Hatás oka, egy állapot, körülmény alapja.
A bajok fundamentuma a gondosság hiánya volt. A siker fundamentuma a biztos tudás.
3. Nyomda: Nyomógép alapváza, nyomóalap.
A fundamentum tartja az ólombetűkből összeállított szöveget, és arra rakják rá a papírt. A fundamentum olyan nehéz, hogy csak több ember tudja megmozdítani.
Eredet [fundamentum < latin: fundamentum (alapzat) < fundus (alap, alj)]
Lezárva 7K: 2011. szeptember 25., 15:19
