Front szó jelentése
front (főnév)
Találkozási vonal, felület, terület, ahol ellentétes erők, érdekek, jelenségek keverednek, csapnak össze egymással.
A katonaság a fronton ütközik meg az ellenséggel. A háborúban az országba betörő frontot sikerült visszaszorítani a határon túlra. A nagypapa megérzi, ha időjárási front közeledik: ilyenkor sajog a térde. Amikor nyáron front van, akkor gyakran dörög az ég, és villámlik.
Eredet [front < német: front < latin: frons (első rész < homlok)]