Forint szó jelentése

forint (főnév)

1. Magyarország pénzneme; a forgalomban levő magyar fizetőeszköz.

Magyarországon 1946-ban vezették be a forintot. A forintot szabadon át lehet váltani más valutára.

2. A magyar pénznem egysége, illetve az ezzel kifejezett érték.

Ma nem ritka az olyan benzinkút, ahol az üzemanyag literje négyszáz forint körül van. Az alkalmazott száztízezer forintot visz haza havonta.

3. Pénznem, amely más országokban, régebbi korokban volt forgalomban.

A középkorban is volt forint Magyarországon. A legértékesebb forint az 1325 és 1553 közötti aranyforint volt. A képen Mátyás király aranyforintja látható. Az euró bevezetése előtt a holland pénzt is forintnak hívtuk magyarul.

Eredet [forint < olasz: fiorentino (firenzei) < fiorino (pénznem; forint < „virágos”) < fiore (virág) < latin: floreo (virágzik) < flos (virág)]
Megjegyzés: Az első ilyen érméken egy liliom volt.

Nyelvtani adatok

Csak a Reklámmentes WikiSzótár.hu előfizetői számára használható funkció. Bejelentkezés >>>

Kifejezés

Schein forint – (Régies, történelmi: régi bankjegy, amit 18. század közepétől a 19. század közepéig használtak; váltó forint).

forint (melléknév)

Pénznemnyi értékű (összeg, tárgy, vagyon), amennyit bizonyos számú forint kitesz.

A jótékonysági koncerten egymillió forint adomány gyűlt össze. A lakás értékére tízmillió forint hitelt lehet felvenni.