Fogság szó jelentése
fogság (főnév)
1. Rabságban lét; az az állapot, hogy egy személyt akarata ellenére elzárva tartanak. Elfogott, személyes szabadságától megfosztott helyzet.
Két riportert tartanak fogságban a lázadók. A tárgyalás előtt fogságban tartják az elkövetőt.
2. Ellenség elfogva tartása; háborúban rabságba ejtett ellenséges katona őrzése; hadifogság.
Az elfogott katonákat csak két év fogság után engedték haza. A fogság alatt egy táborban éltek.
3. Állat fogva tartása; élve elfogott erdei állat vagy vadállat nevelése állatkertben vagy az ember közelében, a természetes élőhelyétől elzárva.
Sok állat nem fial fogságban. A fogsághoz szokott állatokat jól érzik magukat az állatkertben.
4. Kiszabott szabadságvesztés; elzárással járó büntetés egy bűncselekményért.
A betörő két év fogság után szabadult. A bíróság egy év fogságot adott a bűnözőnek.
Eredet [fogság < fog (ige) + -ság (főnévképző)]
