Fogadalom szó jelentése
fogadalom (főnév)
1. Ünnepélyes ígéret, amely komoly kijelentéssel, nyilatkozattal van megpecsételve.
Az esküvőn a pár fogadalmat tesz. Az új csapattagok belépéskor fogadalmat tesznek.
2. Jogi: Esküt helyettesítő nyilatkozat azok részéről, akiknek meggyőződése ellentétben áll az eskü vallási vonatkozásaival.
A kinevezett miniszter fogadalmat tett eskü helyett. A tanú fogadalmat tesz, hogy az igazat mondja a bíróság előtt.
3. Vallási: Ünnepélyes ígéret, amely egyházjogi következményekkel jár.
A szerzetesrendbe belépő pap szegénységi fogadalmat tesz a rendbe lépéskor. Az apáca szüzességi fogadalmat tesz.
4. Vallási: Istennek tett ígéret egy kegyes cselekedet végzésére.
A király fogadalmat tett, hogy templomot építtet, ha győztesen visszatér a hadjáratból. A beteg trónörökös fogadalmat tesz gyógyulása érdekében.
Eredet [fogadalom < fogad + -alom (főnévképző)]
