Fluor szó jelentése
fluor (főnév)
Kémia: Gáz, erősen maró, halványsárga színű elem. Erős oxidálószer, könnyen reagál a legtöbb elemmel. Vegyjele: F; régi magyar neve: folyany.
A fluor két atomos molekulaként fordul elő elemi állapotban. Elemi fluort a 19. század végén sikerült előállítani egy francia vegyésznek. A fluor vízben oldódó vegyületei erősen mérgezőek. Az edényeken található karcálló teflon bevonat egy fluort tartalmazó műanyag. Az egészségügyben a fluor jelen van egyes érzéstelenítőkben, antibiotikumokban, gombaölőszerekben, adalékként egyes fogpasztákban mint fogszuvasodást gátló szer.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.
