Finis szó jelentése
finis (főnév)
1. Sport: Verseny befejező része; hajrá, amikor a versenyző minden erejét beleadja a győzelem vagy a lehető legjobb helyezés elérése érdekében.
A futók már a finishez közelednek. A verseny győztese a finisben előzte le az addigi vezető sportolót.
2. Sport: Végső erőfeszítés, iram. Az a megnövelt teljesítmény, amivel az adott versenyző a győzelmet vagy a jobb helyezést elérni igyekszik.
A százméteres síkfutás hajrájában őrületes finist láthatott a stadion közönsége. A világbajnoknak remek volt a finise.
3. Átvitt értelemben: Végső szakasz. Határidős tevékenységben, kötelezettség lejáratához közel, vagy versenyre emlékeztető küzdelemben, vetélkedésben a végső, a befejezést megelőző szakasz, amikor rövidesen lejár a megszabott idő, vagy más miatt megszűnik a kitűzött cél elérésének a lehetősége.
A pályázatra beérkező művek beküldése elérkezett a finisbe: már csak két napig lehet feladni a pályaműveket. A postán felkészültek az adóívek beküldési finisére.
Eredet [finis < latin: finis (befejezés, vég, határ) < görög: finosz (part)]
