Fial szó jelentése
fial, fiazik (ige)
1. Utódot hoz a világra; emlősállatnak kölyke születik.
A disznó egyszerre nyolc kismalacot fial. A macska tavasszal fial.
2. Tájszó: Hajtásokat letör; kukoricáról, napraforgóról tavasszal leszedi a fölöslegesen kihajtott mellékágakat, oldalhajtásokat, hogy a meghagyott termések nagyobbra nőjenek, biztosan beérjenek.
A gazda májusban napraforgót fial. Amikor fial, nincs szüksége szerszámokra, csak kézzel lecsipkedi az apró bimbókat.
Eredet [fial < fi(ú) + -al (igeképző)]