Fenség szó jelentése
fenség (főnév)
1. Uralkodó; király vagy császár, aki egy állam élén áll.
A királyi fenség minden nap kilovagol a kastély parkjába. A fenség délelőtt fogadja a kihallgatásra megjelenteket.
2. Régies: Uralkodói fensőbbség; császári vagy királyi tekintély. Másokat felülmúló magasztos tulajdonság.
A fenség előtt meghajolnak az alattvalók. A fenség szava elég a kiadott parancs teljesítéséhez.
Eredet [fenség < fen(n)- (igekötő) + -ség (főnévképző)]
Nyelvtani adatok
Kifejezés
Császári/királyi fenség – (a császár/király és a felesége megszólítása).