Fen szó jelentése
fen (ige I.)
1. Csiszolva élesít metsző, vágó eszközt rendszerint erre alkalmas kő, szíj segítségével.
A hentes az életlen bárdot feni. Az arató a kaszáját feni.
2. Régies, átvitt értelemben: Hízeleg neki, hozzá dörgölőzik.
A lány a neki tetsző legényhez feni magát. A kisgyerek az anyjához feni magát.
Eredet [fen < ómagyar: fen < ősmagyar: fene (fen) < dravida: munei (élesít, hegyez)]