Felség szó jelentése
felség (főnév)
1. Uralkodó; király vagy császár, aki egy állam élén áll.
A felség minden nap kilovagol a kastély parkjába. A felség délelőtt fogadja a kihallgatásra megjelenteket.
2. Régies: Uralkodói fensőbbség; császári vagy királyi tekintély.
A felség előtt meghajolnak az alattvalók. A felség szava elég a kiadott parancs teljesítéséhez.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.