Felháborodás szó jelentése
felháborodás (főnév)
1. Dühössé válás amiatt, hogy tűrhetetlenül megbántják; az igazságérzet, erkölcsi érzék erős sértése, mivel a megegyezések más nem tartja be.
Az ügyfélből kitör a felháborodás, amikor megtudja, hogy becsapták. A főnökön úrrá lett a felháborodás a pontatlanság miatt.
2. Megbotránkozás; egy helyzet, tett elfogadhatatlannak, tűrhetetlennek tartása.
Az idős nő kifejezte felháborodását a fiatalok viselkedése miatt. A tanárnő a fejét csóválta felháborodásában a gyerekek udvariatlan viselkedése miatt.
Eredet [felháborodás < felháborod(ik) + -ás (főnévképző)]
