Felfogás szó jelentése
felfogás (főnév)
1. Mozgás megállítása; mozgó tárgy feltartóztatása, elkapása.
Az ájuló ember testének felfogása némi ügyességet kívánt meg. Az labda felfogása nagyon jól sikerült, nem is pattant el.
2. Átvitt értelemben: Változás érzékelése, kezelése, kimutatása egy eszközzel, műszerrel.
A mikrofon jó szolgálatot tesz még a távolabbi hangok felfogásában is. A nyúl esetében nagyon jó a hangok felfogása.
3. Átvitt értelemben: Ismeret megértése, adatok és összefüggések ésszel felérése.
A nyomozó gyors felfogása segítette a helyzet kiértékelését. A lassú felfogás mögött sok meg nem értés húzódik.
4. Átvitt értelemben: Kialakított nézet, vélemény, ítélet, amelyet egy személy vagy közösség a maga szempontjai szerint más személyről, dologról alkot, vall.
A nőnek sajátos felfogása van az életről: mindent azonnal akar megkapni. Ha egy tag felfogása szemben áll a csoportja felfogásával, akkor könnyen szembekerülhet a többiek véleményével.
Eredet [felfogás < fel- (igekötő) + fog (ige) + -ás (főnévképző)]
