Felderítő szó jelentése
felderítő (melléknév)
1. Alaposan átvizsgáló; egy ismeretlen területen értesüléseket szerző. Kutató, felfedező utat tevő.
Az ismeretlen tengereket felderítő hajósok új szigetet találtak. Az egész erdőt felderítő kirándulók nem találtak gombát. A gyerekek elindultak a környékre felderítő körútra.
2. Átvitt értelemben: Jókedvűvé tevő, felvidító; egy szomorkodó embert tréfákkal vidámmá változtató.
A mindannyiunkat felderítő bohócot megtapsoltuk a cirkuszban. A közönséget felderítő gyerekek vidám éneke könnyeket csalt a szülők szemébe.
3. Átvitt értelemben: Titkot megtudó; ismeretlen körülményeket, részleteket tisztázó, mások számára is ismertté tevő.
A bűntényt felderítő nyomozó megtudta, ki volt az elkövető. A bűnbandát felderítő rendőrök megtudták, hogy ki csempészett kábítószert az országba.
4. Szleng: Az ellenséget figyelő; ellenséges haderők helyzetére, mozgására, terveire, politikai mozgalmak szándékaira, tevékenységére vonatkozó adatokat szerző. Titkos adatokat gyűjtő, kémkedést végző (személy, szervezet).
A felderítő egység időben jelezte a készülődő támadást. Egy felderítő repülőgép berepült az ország fölé.
5. Régies: Sötétséget megszüntető; egy területre fényt juttató.
Az éj sötétjét felderítő hold világa mellett ballagtunk haza. Az éjszakai utcát felderítő lámpák biztonságossá teszik a várost.
Eredet [felderítő < fel- (igekötő) + derít + -ő (melléknévképző)]
