Felderítés szó jelentése
felderítés (főnév)
1. Alapos átvizsgálás; értesülések szerzése egy ismeretlen területről, hogy többet megtudjanak róla. Kutató, felfedező út megtétele.
A hajósok az ismeretlen tengerek felderítésére vállalkoztak. A kirándulók az egész erdő felderítése után sem találtak gombát. A gyerekek elindultak a környék felderítésére.
2. Átvitt értelemben: Jókedvűvé tétel, felvidítás; egy szomorkodó ember vidámmá változtatása.
A bohóc mindannyiunk felderítésével próbálkozott a cirkuszban. A gyerekek vidám éneke elég volt a közönség felderítésére.
3. Átvitt értelemben: Titkok megtudása; ismeretlen körülmények, részletek tisztázása, mások számára is ismertté tétele.
A nyomozó feladata a bűntény felderítése. A rendőrség egy bűnbanda felderítésén dolgozik, amely kábítószert csempész az országba.
4. Szleng: Az ellenség figyelése; ellenséges haderők helyzetére, mozgására, terveire, politikai mozgalmak szándékaira, tevékenységére vonatkozó adatok szerzése. Titkos adatokat gyűjtő, kémkedést végző szervezet.
A felderítés időben jelezte a készülődő támadást. A katonatiszt a felderítésnél szolgál.
5. Régies: Sötétség megszüntetése; fény juttatása egy területre.
A hold világa is elég az éj sötétjének felderítésére. A lámpák az éjszakai utcák felderítése révén nagyobb biztonságot nyújtanak.
Eredet [felderítés < fel- (igekötő) + derít + -és (főnévképző)]
