Fattyú szó jelentése
fattyú (melléknév)
1. Házasságon kívül született (gyermek).
A király fattyú gyereke nem követhette őt a trónon. A teherbe esett lány gyorsan férjhez ment, nehogy fattyú gyereket hozzon a világra.
2. Mellékesen növő (levél, hajtás), ami nem a szokott helyén, a magasban nőtt, hanem a tő közelében.
A fattyú hajtásokat letördelik a tőről. A fattyú levelek furcsán nőttek a gallyon.
3. Régies: Hamis (dolog), nem az igazi, eredeti vagy valódi.
Az ékszerész fattyú követ tett a gyűrűbe. A hamisító fattyú képet festett az eredetiről.
Eredet [fattyú < ómagyar: fattyú < ősmagyar: fajató (elfajzott) < dravida: poytta (hamis, hazug) < poy (csalás, hamisság)]
