Fanfár szó jelentése
fanfár (főnév)
1. Zene: Ünnepélyes jeladás; ünnepélyes alkalmakkor harsonákon megszólaltatott hangzás.
A felhangzó fanfár az olimpia megnyitójának kezdetét jelenti. A harsonákon megszólaló fanfár hangjaira lépett a trónterembe a király.
2. Ritka: Zenekar, amely főleg rézfúvósokból áll; általában katonazenekar.
A fanfár a város főterén játszott a nemzeti ünnep alkalmával. A fanfár végigvonult a város főutcáján.
Eredet [fanfár < francia: fanfare (kürtjel, harsonaszó) < spanyol: fanfarria (hangorkán) < arab: farfar (zsivaj)]
Lezárva 7K: 2011. augusztus 20., 12:36
