Fanatikus szó jelentése
fanatikus (melléknév)
1. Vakbuzgóan türelmetlen (személy, csoport), aki személyes meggyőződésből rajong a szóban forgó dologért, vallásért, tanításért.
A fanatikus párttag nem tűrt ellenkezést a pártvezetés szándékával szemben. A szemben álló vallások fanatikus hívői összecsaptak az utcákon.
2. Megalkuvás nélküli (személy, csoport), aki nem enged a meggyőződéséből.
A vallási mozgalmak fanatikus hívők segítségével toboroznak új híveket maguknak. A városi rendőrkapitány fanatikus őre a közrendnek.
3. Szenvedélyig fokozódó (indulat, lelkiállapot).
A bűnöző arcán fanatikus gyűlölet látszott az őt megbilincselő rendőr iránt. Tudta, hogy a benne forrongó fanatikus bosszú előbb-utóbb eléri célját.
4. Teljesen megnyilvánuló (indíték, szándék, tulajdonság), amely a személy magatartását, tetteit teljesen áthatja.
A professzor fanatikus rendszeretete előbb-utóbb minden bejárónőjét elüldözte. Az elit egység katonái fanatikus önfeláldozásukkal végrehajtották küldetésüket.
Eredet [fanatikus < latin: fanaticus (őrjöngő < istentől megszállott) < fanum (szent hely)]
