Tartalom

Fél

fél (ige)

1. Fenyegetéstől tart; retteg. A környezetéből érkező (képzelt vagy valós) káros hatástól szorong, aggódik anélkül, hogy rá merne nézni.

A fiú fél az apja szeme elé kerülni, mert nem tette meg azt, amit az apja kért tőle. A legtöbb ember fél a kígyóktól.

2. Nem mer ...

3. Erősebbnek tüntet fel ...

4. Alázatosan tisztel ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.

fél (számnév, melléknév)

Az egész két egyenlő része közül az egyik vagy egyforma részre osztott egész egyik része; egyketted mennyiségű, fokú.

A kisgyerek megette a fél narancsot. A nő a fél fizetését ruhákra költötte.

További részletezés

1. Egy összetartozó pár részei közül az egyik.

A fiú a fél cipőjét már megtisztította. A gyereknek fáj a fél lába, mert elesett a biciklivel, és a jobb lábát megütötte.

2. Nem teljes ...

3. óra előtt 30 perccel ...

4. hanghossz egykettede ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.

fél- (melléknévi előtag)

1. Egyketted részű, arányú. Két egyenlő vagy egyforma részre osztott egész egyik része; egyketted mennyiségű, fokú. Egésznek tekintett mennyiségből 0,5 részű.

félfordulat, félpénz

A félemeleten megálltunk pihenni. A félóra beszéd nagyon hosszúnak tűnt.

2. Pár egyik része ...

3. kisebb részű ...

4. Két egyforma részt elválasztó ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.

fél (határozószó)

Nem teljesen; egyrészt, részlegesen.

A fél őszi időben még lehet kirándulni, de fürödni már nem érdemes. A félérett gyümölcsöt még nem érdemes megenni.

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.

fél, fele (főnév)

1. Olyan dolgok egyik oldala, amelyek mindkét oldalukon hasonlók.

Ezen a félen ütöttem meg az arcomat. Az utca túlsó felén fogunk várni.

2. egyik résztvevő ...

3. személy életének részese ...

4. személy házastársa ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.

Fél – igeragozás

Kijelentő mód, jelen idő
alanyitárgyas
énfélekfélem
tefélszféled
ő, önfélféli
mifélünkféljük
tiféltekfélitek
ők, önökfélnekfélik
Kijelentő mód, múlt idő
alanyitárgyas
énféltemféltem
teféltélfélted
ő, önféltfélte
miféltünkféltük
tiféltetekféltétek
ők, önökféltekfélték
Feltételes mód, jelen idő
alanyitárgyas
énfélnékfélném
tefélnélfélnéd
ő, önfélnefélné
mifélnénkfélnénk
tifélnétekfélnétek
ők, önökfélnénekfélnék
Felszólító mód
alanyitárgyas
énféljekféljem
teféljél / féljféljed / féld
ő, önféljenfélje
miféljünkféljük
tiféljetekféljétek
ők, önökféljenekféljék
Ható ige, jelen idő
alanyitárgyas
énfélhetekfélhetem
tefélhetszfélheted
ő, önfélhetfélheti
mifélhetünkfélhetjük
tifélhettekfélhetitek
ők, önökfélhetnekfélhetik
Ható ige, múlt idő
alanyitárgyas
énfélhettemfélhettem
tefélhettélfélhetted
ő, önfélhetettfélhette
mifélhettünkfélhettük
tifélhettetekfélhettétek
ők, önökfélhettekfélhették
Ható ige, feltételes mód
alanyitárgyas
énfélhetnékfélhetném
tefélhetnélfélhetnéd
ő, önfélhetnefélhetné
mifélhetnénkfélhetnénk
tifélhetnétekfélhetnétek
ők, önökfélhetnénekfélhetnék
Ható ige, felszólító mód
alanyitárgyas
énfélhessekfélhessem
tefélhessfélhesd / félhessed
ő, önfélhessenfélhesse
mifélhessünkfélhessük
tifélhessetekfélhessétek
ők, önökfélhessenekfélhessék
Főnévi igenév
félni
Határozói igenév
félve, félvén, félvést
Melléknévi igenév és képzett melléknevek
félő, félendő, félős, félhető, félhetetlen, féletlen
Képzett főnév
félés