Füzér szó jelentése
füzér (főnév)
1. Fonalra kötött sor vagy koszorú alakba összefűzött (egynemű) tárgyak (főleg virág, növényi termés) egésze.
A asszony egy füzér pirospaprikát vett a piacon. Falun a hagymát füzérbe fonják. A dohányt és a paprikát füzérbe kötik.
2. Átvitt értelemben: Szellemi termékek gyűjteménye, amelyek hasonló tárgyúak vagy egyneműek.
A költő versfüzére nagy tetszést aratott a versszeretők között. A humorista viccfüzérét könyvben is kiadták.
3. Átvitt értelemben, növénytan: Fürtös virágzat, amelyben a virágok a kocsányok rövidsége miatt a száron ülnek (barka, kalász, buga).
A gyerekek a nád füzérével játszottak az udvaron. A füzér könnyen szétmállik, ha megérik.
4. Átvitt értelemben, építészet, bútoripar: Díszítmény épületen, építményen, bútoron, amely összefűzött virágokat vagy gyümölcsöket utánoz. Fából, kőből vagy gipszből készítik.
A kastély ablakait kőfüzérek díszítették. A szekrény oldalán faragott füzér futott végig.
5. Régies, vadászat: Szíj, amelyen a kopókat vadászatra viszik.
Az egyik vadász fogta a füzért, amely végén öt kopó ugatott. A füzért kibontották, és a kutyák azonnal belefogtak a hajtásba.
Eredet [füzér < fűz (ige) + -ér (főnévképző)]
