Fösvény szó jelentése
fösvény (melléknév)
1. Betegesen takarékos (személy), aki szenvedélyesen ragaszkodik anyagi javaihoz (főleg a pénzéhez), amelyeket céltalanul halmoz, és belőlük nem szívesen juttat se magának, se másoknak, még annyit sem, amennyit az emberiesség, a méltányosság vagy a bevett szokás megkíván.
A fösvény emberek egész életükben spórolnak. A fösvény öregasszony dunyhájában több millió forintot találtak bevarrva az örökösök.
2. Fukar személyre jellemző (magatartás, viselkedés, tett), vele kapcsolatos, hozzá tartozó.
A kereskedő fösvény jelleme már gyerekkorában megmutatkozott. A fösvény kuporgatás az egész életére jellemző volt.
Eredet [fösvény < ómagyar: fösvény < ősmagyar: fösvíny (fösvény) < dravida: pisuni, pisunan (fösvény, ragaszkodó) < pisin (ragadós) < pisu (ragad)]