Félénk szó jelentése
félénk (melléknév)
1. Önbizalom nélküli (személy, élőlény), aki többnyire kissé tart másoktól, az esetleges kellemetlenségektől, és ezért visszahúzódóan viselkedik; bátortalan.
A félénk kamaszt a barátja bátorítja, hogy szólítsa meg a csinos lányt. A félénk ember nem mondja el a gondolatait másnak.
2. Önbizalom nélküli személyre jellemző (magatartás, megnyilatkozás, tett); ilyen személlyel kapcsolatos (tulajdonság).
A félénk visszahúzódás rombolja az ember önbecsülését. A félénk viselkedés nem vezet sikerre.
3. Félelmet érző (személy, élőlény), aki túlzottan tart minden veszélytől, esetleges nehézségektől, kellemetlenségektől, és ezért túlságosan visszahúzódóan viselkedik; gyáva.
A hazug egyben félénk ember is. A félénk katona eldobja fegyverét és elmenekül a csatából. A félénk őz gyorsan elszalad, ha veszélyt érez.
4. Régies: Könnyen szégyent érző (személy), aki szemérmes, társaságban vagy mások előtt hamar elpirul; szégyenlős.
A félénk lány gyorsan elpirul. A félénk gyerek nem szeret idegenek előtt beszélni.
Eredet [félénk < fél (ige) + -énk (melléknévképző)]
