Eszmeiség szó jelentése
eszmeiség (főnév)
A létet a gondolatból származtató bölcsészeti rendszer, vagy azon nézet, mely szerint nem az érzéki jelenség, hanem a gondolati, fogalmi állag képezi a dolgok valóságát (idealizmus).
Eredet [eszmeiség < eszmei + -ség (főnévképző)]