Tartalom

Esdekel

esdekel, esdeklik, esedez, esedezik (ige)

1. Alázattal könyörög; rimánkodva, szívhez szóló szavakkal nagyon kér.

A bűnös térdre borulva esdekel a király előtt, hogy ne büntessék meg. A tetten ért tolvaj rémülten bocsánatért esdekel.

2. Átmenni kíván ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.

Esdekel – igeragozás

Kijelentő mód, jelen idő
alanyitárgyas
énesdekelekesdekelem
teesdekelszesdekeled
ő, önesdekelesdekeli
miesdekelünkesdekeljük
tiesdekeltekesdekelitek
ők, önökesdekelnekesdekelik
Kijelentő mód, múlt idő
alanyitárgyas
énesdekeltemesdekeltem
teesdekeltélesdekelted
ő, önesdekeltesdekelte
miesdekeltünkesdekeltük
tiesdekeltetekesdekeltétek
ők, önökesdekeltekesdekelték
Feltételes mód, jelen idő
alanyitárgyas
énesdekelnékesdekelném
teesdekelnélesdekelnéd
ő, önesdekelneesdekelné
miesdekelnénkesdekelnénk
tiesdekelnétekesdekelnétek
ők, önökesdekelnénekesdekelnék
Felszólító mód
alanyitárgyas
énesdekeljekesdekeljem
teesdekeljél / esdekeljesdekeljed / esdekeld
ő, önesdekeljenesdekelje
miesdekeljünkesdekeljük
tiesdekeljetekesdekeljétek
ők, önökesdekeljenekesdekeljék
Ható ige, jelen idő
alanyitárgyas
énesdekelhetekesdekelhetem
teesdekelhetszesdekelheted
ő, önesdekelhetesdekelheti
miesdekelhetünkesdekelhetjük
tiesdekelhettekesdekelhetitek
ők, önökesdekelhetnekesdekelhetik
Ható ige, múlt idő
alanyitárgyas
énesdekelhettemesdekelhettem
teesdekelhettélesdekelhetted
ő, önesdekelhetettesdekelhette
miesdekelhettünkesdekelhettük
tiesdekelhettetekesdekelhettétek
ők, önökesdekelhettekesdekelhették
Ható ige, feltételes mód
alanyitárgyas
énesdekelhetnékesdekelhetném
teesdekelhetnélesdekelhetnéd
ő, önesdekelhetneesdekelhetné
miesdekelhetnénkesdekelhetnénk
tiesdekelhetnétekesdekelhetnétek
ők, önökesdekelhetnénekesdekelhetnék
Ható ige, felszólító mód
alanyitárgyas
énesdekelhessekesdekelhessem
teesdekelhessesdekelhesd / esdekelhessed
ő, önesdekelhessenesdekelhesse
miesdekelhessünkesdekelhessük
tiesdekelhessetekesdekelhessétek
ők, önökesdekelhessenekesdekelhessék
Főnévi igenév
esdekelni
Határozói igenév
esdekelve, esdekelvén, esdekelvést
Melléknévi igenév és képzett melléknevek
esdekelő, esdekelendő, esdekelős, esdekelhető, esdekelhetetlen, esdekeletlen
Képzett főnév
esdekelés