Erőltetett szó jelentése
erőltetett (melléknév)
1. Rákényszerített. Olyan, amit valakire az akarata ellenére, ellenkezésének figyelembevétele nélkül, sőt annak letörésével kényszerítenek; erővel, erőszakkal ki- vagy rákényszerített, ráerőszakolt.
A gyerekre erőltetett evés vége gyomorrontás lett. Egy baráti kapcsolat nem lehet erőltetett.
2. Túlságosan nagy erőkifejtést kívánó, megerőltető.
A katonaságnál nem ritka az erőltetett menet. Az erőltetett munkatempóba hamar belefárad az ember.
3. Magára erőszakolt, nem szívből jövő, nem természetes életjelenség, magatartás; kényszeredett, mesterkélt.
A lány erőltetett nevetéséből a fiú látta, hogy nincs sok esélye nála. A társaság erőltetett jó kedélyű társalgása mögött súlyos személyes ellentétek feszültek.
Eredet [erőltetett < erő + -l (igeképző) + -tet (igeképző) + -e- (kötőhang) + -tt (melléknévképző) ]
