Epe szó jelentése
epe (főnév)
1. Nagyon keserű folyadék, amit a máj választ ki; zöldessárga színű. A bélbe ömölve elősegíti a zsírok emésztését. A nagy zsírsejteket kisebb darabokra bontja.
A beteg epét hányt. Az epe fontos a máj működése szempontjából is.
2. Maga az epehólyag, amely a máj alatt elhelyezkedő, körte alakú, zöldes színű, páratlan, üreges szerv, amely a májban termelt, zsírok emésztéséhez szükséges váladékot az étkezések közötti periódusban tárolja.
A beteg epéjét meg kellett műteni. Az epekő az epében keletkezhet.
3. Átvitt értelemben: Bosszúság, harag, düh. Azok az érzelmek, amelyeket zaklatottság, ellenszenv, ellenséges vagy romboló szándék miatt érzünk.
A sértésre feldühödött férfit elöntötte az epe. Amikor szétnézett, nem látott az epétől, csak arra tudott gondolni, hogy ütnie kell.
4. Átvitt értelemben: Keserű gúny; kiábrándultságból, fájdalomból fakadó lekicsinylő megnyilatkozás.
Az igazgató nem minden epe nélkül szólt hozzá a friss diplomás kollégának az ügymenetet javító ötletéhez. Az író epébe mártott tollal írta meg a következő fejezetet.
Eredet [epe < ómagyar: epe < ősmagyar: öpe (epe) < dravida: uppu (puffad)]