Előcsarnok szó jelentése
előcsarnok (főnév)
1. Nagy fogadóterem; épületben a bejárat után következő tágas helyiség.
Az állomás előcsarnokában várnak az utasok. A szálló előcsarnoka éjjel-nappal nyitva áll.
2. Fedett előtér; nagy épületen egy nyitott, oszlopos szakasz a bejárat előtt.
A görög templom dísze az előcsarnok és szép homlokzat. A turisták megpihentek az előcsarnok árnyékában.
Eredet [előcsarnok < elő- (melléknévi előtag) + csarnok]