Elévülés szó jelentése
elévülés (főnév)
1. Idővel érvény vesztése. Jog szerint meghatározott idő leteltével érvénytelenné válás.
Az adózási előírásokat a gyors elévülés miatt rendszeresen újra kell tanulni. A büntetés elévülése nem történik meg kötelezően, ha a próbaidő alatt semmi szabálytalant nem tesz az elítélt. A használati jog elévülését eredményezte, ha két éven át nem művelték meg a földet.
2. Időszerűség elvesztése; elavulttá válás.
A régi viselkedési és öltözködési szabályok elévülése miatt már másképp viselkedünk. A kirakatban az árak elévülése után újakat kell kiírni.
3. Fontosság elvesztése; idővel kevésbé jelentősnek tekintés.
A sok évszázaddal ezelőtti hőstettek elévülése következtében az emberek már alig emlékeznek rájuk. A királynőnk érdemeit nem fenyegeti az elévülés.
Eredet [elévül < el- (igekötő) + évül + -és (főnévképző)]
