Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Elme szó jelentése

elme (főnév)

Mind.jpg

1. Gondolkodási központ. A tudatos gondolatok, érzékelések és emlékek tára, amely képemlékek formájában tartalmazza azokat az eseményeket, tapasztalatokat, amiket a személy átélt. Alapvető képessége, hogy egy probléma esetén a lehető legjobb megoldást kínálja fel.

Amikor becsuktam a szemem és visszagondoltam az édesanyámra, azt a képet láttam az elmémben, amikor gyermekként ápolt és biztonságot nyújtott. Az elméjében kutatva sok érdekes, elfeledettnek hitt dolgot talált.


2. Biológia: Egy élőlény vezérlő központja. Az élőlény környezetéből érkező érzékleteket, a testtel történt tapasztalatokat, ezeknek a testben történt hatásait tároló, visszakereső, reagáló, és a testet irányító rendszer. Egy élőlény ennek segítségével oldja meg a létezésével, testi működéseivel kapcsolatos problémáit.

Az elefánt elméje nagyon fejlett lehet. Még a polipnak is van elméje. Minden élőlénynek van elméje, hiszen okozni tud dolgokat. Egy élőlény fejlettségét meghatározza elméjének működése.


3. Átvitt értelemben: Kiváló szellemi képességű személy, akit mások a tudásáért, éleslátásáért és szokatlanul jó feladatmegoldó képességéért tisztelnek.

Amikor több nagy elme összefog, abból egy nagyszerű eredmény születik. A feltaláló egy csodálatos elme, aki sok érdekes műszaki megoldást talál ki.


4. Átvitt értelemben: Megszerzett ismerettömeg; összegyűjtött megfigyelések, tapasztalatok, adatok, összefüggések, következtetések, vélemények és döntések összessége, amelyek alapján újabb következtetések és döntések hozhatók, és amelyek megszabják az ember képességeinek határát.

A döntéseinket az elménkben lévő korábbi tapasztalatok alapján hozzuk meg. Az elme hamis adatai korlátozzák a képességeinket és hibákat erőltetnek ránk. Ha csak igaz adatok és összefüggések vannak az elmédben, akkor mindig helyesen cselekszel.


Eredet [elme < ómagyar: elme < ősmagyar: eli, elem (elme) < dravida: ulam (elme) < ala (mér, eldönt)]





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)