Elmar szó jelentése
elmar (ige)
1. Megharapva elkerget; állat elűz egy másik állatot, azt megtámadva, neki sérüléseket okozva.
A kutyák elmarták a farkast a birkák közeléből. Az oroszlán elmarta a dögevőket a zsákmánya közeléből.
2. Átvitt értelemben: Gyűlölködve elűz; addig szid, bánt egy személyt, amíg az el nem távozik.
Az asszony elmarta a házától a mostohagyermekét. Az anyós elmarta otthonról a fiatalokat.
3. Szleng: Hirtelen elkap; hegyes fogaival, karmaival megfog egy állat. Váratlanul megragad a kezével egy ember.
A macska elmarta az egeret, amikor előbújt a sarokból. A gyerek beszaladt a konyhába és elmart egy sütit az asztalról.
Eredet [elmar < el- (igekötő) + mar]
