Ellentámadás szó jelentése
ellentámadás (főnév)
1. Visszavágás az ellenségnek. Külső támadás megindulása utáni, annak meghiúsítását célzó fegyveres támadás.
A város felé nyomuló katonák ellen megindult az ellentámadás, mielőtt még elérték volna a várost. Az ellenség első rohama után megindítottuk az ellentámadást.
2. Szellemi ellenakció. Vita, eltérő vélemények esetén a másik fél véleményének erőteljes leszólása, és a saját vélemény elfogadásának erőltetése.
A politikus kemény ellentámadásba kezdett, amikor kiderült, hogy a vetélytársára többen szavaznak. A tévedésen kapott tudós ellentámadásként újabb vizsgálatokat javasolt.
3. Régies: Fellázadás ellene; erőszakos rárontás, nekiugrás, támadás.
Még a városi elöljárók is meghátráltak, amikor a haragos gazdák ellentámadása megindult feléjük. A közeledő postás megrémült, amikor a kutyák ellentámadásba kezdtek.
Eredet [ellentámadás < ellen- (melléknévi előtag) + támadás]
