Elkeseredés szó jelentése
elkeseredés (főnév)
1. Átvitt értelemben: A remény elvesztése; hosszú időre nagyon csalódottá válás.
A hazatérő vándort elöntötte az elkeseredés a város romjainak látványától. Ha a gyereken úrrá lesz az elkeseredés a kudarctól, nem szívesen folytatja tovább a tanulást.
2. Átvitt értelemben: Haragra gerjedés; mélységes elutasítás és elszántság érzése.
A katona az elkeseredés miatt még keményebben küzdött. A gyermekét védő anya elkeseredésében a sajtóhoz fordult a bíróság döntése ellen.
3. Rossz ízűvé válás; korábbi édes, kellemes ízét elvesztve égett, szinte ehetetlen ízűvé alakulás.
Az étel elkeseredése elkerülhetetlen, ha nem kavarod meg időnként. A túl nagy a láng miatt sültön érezhető az elkeseredés.
Eredet [elkeseredés < elkesered(ik) + -és (főnévképző)]
