Elidegenedés szó jelentése
elidegenedés (főnév)
1. A vonzalom megszűnése egy korábban szeretett személy iránt. Érzésben, lélekben eltávolodás tőle.
A felnőtté váló fiún egyre jobban eluralkodott az elidegenedés az anyjától, mert sok jót kapott tőle, de semmit sem adott cserébe. A házasoknál jelentkezik az elidegenedés egymástól, amikor már nincs közös céljuk.
2. Érdeklődés megszűnése egy tevékenység, terület iránt. Korábbi vonzódás, rajongás véget érése.
A szurkolóknál beáll az elidegenedés a focitól, amikor megtudják, mennyi meccsen csalnak. A népszerű zenészeknél elkerülhetetlen az elidegenedés a koncertek közönségétől, amikor már az utcán sem hagyják békén őket.
3. Bezárkózottá válás; az anyagias, városi világban egyre magányosabbá válás, és rejtőzés az emberek elől.
Az özvegy nyugdíjasokra jellemző az elidegenedés a panelházban. Ma annyira általános az elidegenedés, hogy már a családok is széthullanak.
4. Idegenképp viselkedés; magatartás egyre erősebb eltérése a társakétól.
Az iskolásoknál jelentkezik az elidegenedés az iskolától, ha sok szót nem értenek a tananyagokban. A kisebb vétkeket elkövető gyerekek tünete az elidegenedés és kiválás a közösségből.
Eredet [elidegenedés < elidegened(ik) + -és (főnévképző)]
