Eleség szó jelentése

eleség (főnév)

1. Takarmány; állatok etetésére, táplálására szánt élelem.

Az asszony egy kis kukoricát hintett a baromfi elé eleségként. A disznók kedvelt elesége a kukoricaliszttel dúsított főt krumpli.

2. Népies, régies: Emberi ennivaló, élelmiszer.

Az anya szendvicset készített a kirándulásra eleségként. A család kedvenc karácsonyi elesége halászlé és a bejgli.

Eredet [eleség < ómagyar: eleség < ősmagyar: ele (él (ige)) + -ség (főnévképző)]

Lezárva 7K: 2011. augusztus 6., 11:12