Elektromágneses sugárzás szó jelentése

elektromágneses sugárzás (főnév)

‘‘Fizika’’: Gyorsuló elektromos töltés, és a hozzá kapcsolódó elektromos és mágneses tér, által létrehozott tovaterjedő energia (hullám). Az elektromágneses sugárzás hullámként terjed, azonban lényeges különbség, hogy nincs szüksége közvetítő közegre, szemben a részecskék hullámmozgásával. A jelenség nagy vonalakban úgy zajlik: az elektromos töltés körüli elektromos tér nagysága (erőssége) változik a töltés gyorsulásának következtében. A változó elektromos tér, rá merőleges, a terjedés irányába mutató, változó mágneses teret hoz létre maga körül. Ez a változó mágneses tér pedig, ismét rá merőleges, a terjedés irányába mutató, változó elektromos teret hoz létre. A tér (és a tér által képviselt energia) így függetlenné válik a töltéstől, önálló életre kel és elindul egy egyenes mentén a forrástól el. Az elektromágneses sugárzást azonban tekinthetjük egymás után haladó fotonok sorozatának is, ugyanis az elektromágneses sugárzások is kettős természetűek. Az elektromágneses sugárzás anyagmentes térben fénysebességgel halad, anyagi közegben ennél lassabban. A sugárzás hullámhossza határozza meg a hullám tulajdonságait.

A látható fény, a röntgensugárzás, a rádióhullámok, stb. mind az elektromágneses sugárzás különböző fajtája.(hullámhosszukban eltérő) fajtái. A mobiltelefonok elektromágneses sugárzás segítségével teremtenek kapcsolatot az adótoronnyal.

Eredet [címszó < ősmagyar: szó (jelentés) < ősmagyar: szó (jelentés) < nyelv: szó (jelentés)]