Elektor szó jelentése
elektor (főnév)
1. Választó személy, akit egy többfordulós, közvetett választási rendszerben az állampolgárok megválasztanak, hogy a tulajdonképpeni választáson az ő nevükben egy jelöltre szavazzon.
Az Amerikai Egyesült Államokban a szavazók elektorokra adják le a szavazatukat és azok választják meg az elnököt. A későbbi elnök kétszer annyi elektort gyűjtött, mint vetélytársa.
2. Történelmi: A német-római császárt megválasztó fejedelem; választófejedelem a 13. század közepétől 1806-ig.
A császárválasztó elektorok jogait és szerepét 1356-ban véglegesítették, ezzel megnövelve a választófejedelmek politikai önállóságát. 1356-tól 1648-ig a Német-római Birodalomnak hét elektora volt, ezt később tizenegyre bővítették.
Eredet [elektor < angol: elector (választó) < elect (választ) < latin: eligeo (választ) < ex (ki-) + legeo (választ, kiszemel)]
