Elegancia szó jelentése
elegancia (főnév)
1. Ízléses választékosság, amely megjelenésben, ruházkodásban, szóhasználatban, kifejezésmódban nyilvánul meg.
A lakás berendezésének eleganciájában a háziasszony ízlése tükröződött. A vers sajátos eleganciája jellemző volt a költő stílusára.
2. Előkelőség, könnyed finomság, amely egy hely, helyiség, személy kisugárzásában jelentkezik.
A kastély szalonjában a díszítés eleganciája évszázadok múltával is érezteti lebilincselő hatását. A színésznő eleganciája betöltötte a színpadot.
3. Választékos öltözködés, ízléses társasági megjelenés.
A nő estélyi ruhájának eleganciája odavonzott minden figyelmet. A jól öltözött férfi eleganciája feltűnést keltett mindenhol, ahol csak megjelent.
Eredet [elegancia < francia: élégance (választékosság) < latin: elegantia (ízlés) < elego (kiválaszt)]
